Nem egy Tündérmese

Igaz történet alapján…

Gondolom, most azt várjátok, hogy arról írok egy sztorit, hogy halálosan szerelmes vagyok Eric Saade-ba, találkozunk, ő belém szeret, elhagyja értem Molly-t és boldogan élünk, míg meg nem halunk… Ez a történet nem erről szól, mivel az élet nem egy tündérmese és én sem azt kívánok írni.

Az egész 14 éves koromban kezdődött. Balga voltam és fiatal és fogalmam sem volt róla mi az igaz szerelem. Biztos voltam benne, hogy valami olyasmi, amit a Twilight-ban vagy a többi rettentően romantikus regényben leírnak. Amikor a két ember kész meghalni egymásért, mert képtelenek olyan világban létezni, amiben nincs a másik. Ezekben a történetekben viszont a főszereplőnek soha nem kell szembe néznie azzal, hogy mi van, ha a kiszemelt férfi mást szeret. Az én esetemben viszont ez történt. Nem sokkal a szülinapom után a youtube-ot böngésztem, amikor ráleltem, egy videóra, a címe az volt, hogy Masquerade. Megnéztem és megállapítottam, hogy a srác, aki énekel igen csak helyes, és féltékeny voltam a lányra, akit a klipben megcsókol. Elmentettem a kedvenceim közé, de még aznap délután a számítógépünk elromlott. Ez nem volt nagy meglepetés, mivel abban a hónapban már harmadjára vittük szervizbe. A probléma az volt, hogy az egész memória kitörlődött, és mivel nem emlékeztem a szám címére se az előadó nevére nem tudtam megkeresni a videót a „cuki pasi”-val. Ezek után még hetekig kísértette az arca az álmaim, de az álmok lassan abbamaradtak és én szép lassan megfeledkeztem róla.

Másfél évig éltem úgy, hogy még csak nem is gondoltam rá és talán sosem jutott volna eszembe, ha nincs az a végzetes Hétfő éjszaka. Még mindig tartott a vámpírőrület és én erős vonzalmat éreztem egy Eric nevű vérszívó iránt az egyik romantikus könyvsorozatból. Történetesen ez a vámpír Svéd származású volt és ennek a révén belebolondultam Svédországba. Úgy hallottam valahol, hogy a Skandináv Félszigeten minden második pasi helyes és eldöntöttem, hogy ott akarok élni, amúgyis a szőke haj, kék szem volt az esetem. Éppen akkor volt az Eurovíziós Dalfesztivál és úgy döntöttem megnézem már, ki képviseli Svédországot. Rákerestem a youtube-on és az első reakcióm az volt, hogy: „Jé! Őt is Eric-nek hívják!” Míg a második az, hogy: „Nem is szőke.” Meglepő gondolatok tudom, de amikor közelebbről is megnéztem leesett az állam. Ő volt az! A „cuki pasi”. Megnéztem a videót kétszer, majd bezártam az internetet. De nem tudtam kiverni a fejemből. Folyamatosan azt hajtogattam, hogy „Nem esek bele Eric Saade-ba! Nem esek bele Eric Saade-ba! NEM esek bele Eric Saade-ba!”. De újra megnyitottam a videót és megnéztem újra meg újra. Nem tudtam betelni vele. Interjúkat kerestem vele és megtudtam róla minden lehetséges információt. Több mint tízszer szavaztam rá az Eurovízióson és sírtam, amikor nem ő nyert. Igen, beleszerettem! Tudtam, hogy nem kéne, tudtam, hogy nem ismerem igazán, tudtam, hogy csak a Tv-ben láthatom, azt is tudtam, hogy van barátnője, de nem érdekelt. Szenvedélyesen szerettem és elhatároztam, hogy elhódítom Molly-tól. Csakhogy elérni, hogy egy Popsztár elhagyja a barátnőét miattad szinte lehetetlen. Ettől függetlenül mindennap írtam neki facebook-on és Twitter-en abban a reményben, hogy egyszer visszaír. Egy vagy két alkalommal válaszolt is a kommentjeimre, akkor egy pár hétig a fellegekben jártam majd folytattam az ’Eric hódító’ hadműveletemet. Csak hogy ezt a szenvedélyemet megsínylették a baráti kapcsolataim. Ritkábban jártam el a barátnőimmel vásárolni és ott alvós bulikba és lassan elszigetelődtem mindenkitől. Érettségi után felvettek egy nagyon jó hírnevű Svéd egyetem mérnöki karára. Mivel svédül nem tudtam angolul hallgattam az előadásokat és meglepő módon az Eric Saade mániám mellet képes voltam a jeles év végi átlagra.

Nem sokkal múltam 19, és épp aznap vesztem össze anyukámmal telefonon, amikor a végzetes hírt olvastam. Tavaszi szünet volt és éppen megnyitottam kicsit az internetet, amikor megláttam Molly hivatalos Twitterén a pár perces bejegyzést: „ Eljegyzett,  Eric ! El sem tudom mondani milyen boldog vagyok! ;)  Végre csak az enyém!” Volt az utolsó mondatnak egy rejtett jelentése azok számára, akik meg akarták kapni Eric-et. Volt egy csatolt kép is de nem tudtam rávenni magam, hogy megnézzem.

Abban a pillanatban, mintha egy jeges tőrt forgattak volna meg a szívemben. A gyomrom felkavarodott és kihánytam mindent, ami a gyomromban volt. Zokogva borultam le a padlóra és egy jó órán át sírtam, amíg megfogalmazódott a fejemben a tervem. Lezártam a laptop-om fogtam a mobilom és taxit hívtam, pontosan tudtam, hogy hova akarok menni. Út közben megírtam a búcsúlevelem (természetesen angolul): „Kedves Eric! Gyanítom, hogy nem olvasod ezt, miért is tennéd, de, ha olvasod, szeretném, hogy tudd, hogy én mindig is tiszta szívemből, őszintén szerettelek! Tudom nehéz úgy szeretni valakit, hogy nem is ismered igazán, de én képes voltam rá. Mindig is bíztam benne, hogy valamikor, valahogy de egyszer te is viszonozni fogod az érzéseim, de a mai nap tudatosult bennem, hogy ez nem fog megtörténni. Azzal, hogy eljegyezted Molly-t hoztál egy döntést, remélem helyeset, és kívánom, hogy legyetek nagyon boldogok! Köszönöm, hogy az elmúlt négy évben értelmet adtál az életemnek és a zenéddel mindig felvidítottál! Nagyszerű előadó vagy, csodálatosan énekelsz, és gyönyörű dalokat írsz! Ez ne változzon a jövőben! Amit most tenni fogok ne gondold, hogy a te hibád, mert nem az, egyszerűen csak nem látok kilátást az életemből! A családom utál, jobb lesz nekik nélkülem, barátaim nincsenek. Azért ezt a módját választottam az öngyilkosságnak, mert így utolsó pillanataimban közel leszek hozzád. Gondolom már rájöttél, hogy a társasház tetejéről fogom levetni magam, amiben a te lakásod is helyet foglal. Valószínűleg amikor ezt olvasod már véghezvittem tervem és te éppen arra vársz, hogy a rendőrök befejezzék a helyszínelést és közben az üzeneteid nézegeted. Nem is pazarolom tovább az időd, mennem kell megérkeztem a helyszínre, de egyvalamit szeretném, hogy sose felejts el: TISZTA SZÍVEMBŐL, ŐSZINTÉN SZERETLEK, ÖRÖKKÉ!!!”

Elküldtem minden lehetséges website-jára e-mail címére, felraktam facebook-ra és Twitter-re.

Nem volt más hátra, mint véghezvinni az egészet.

Felmásztam a lépcsőkön és lenéztem. Életemben először nem éreztem félelmet, amikor a párkány szélén álltam. Hirtelen rezgett a mobilom. Legnagyobb meglepetésemre Eric visszaírt (angolul): „Ne tedd! Nem jegyeztem el Molly-t! Az egész csak pletyka!” Elmosolyodtam, édes volt, hogy meg akart menteni, de tudtam, hogy hazudik. Molly írta, volt kép is. Nem, ez nem csak pletyka.

Lenéztem és felkészültem az ugrásra. Hirtelen egy erős kéz ragadta meg a karom és elrántott a párkánytól. Legnagyobb meglepetésemre Eric volt az. Megölelt és erősen tartott. Hát persze! Azzal nem számoltam, hogy lehet, hogy otthon van! De eltökélt voltam, már nem akartam semmit, csak ugrani. De volt még valami, amit meg akartam tenni, mielőtt távoztam volna ezen világból. Megcsókoltam. Nem kis meglepetésemre visszacsókolt és egy pár másodperc után elkezdte elmélyíteni a csókot. Karjai az oldalamat simogatták, míg az ujjaimmal a hajába túrtam.. De józan maradtam. Tudtam, hogy amit teszek nem helyes, de a fenébe is! Halálraítéltnek is jár utolsó vacsora! Én voltam az, aki megszakította a csókot. Bár folyt a könny a szemeimből ajkam mosolyra húzódott. Valóra vált az utolsó kívánságom. Eric szemébe néztem és csak annyit mondtam: „I love you!(Szeretlek)” Majd egy ugrással a mélybe vetettem magam. Még hallottam, hogy Eric azt kiálltja, hogy „Nej” aztán nem volt többé fájdalom, féltékenység, szomorúság. Boldogan haltam meg Eric ajkainak ízével a számon.

**************

Aznap éjjel Eric Saade sírva aludt el. Sosem volt az a sírós típus, de a nap eseményei nagyon megviselték. Nem tudta elhinni, hogy a lány meghalt. A kezei közül ugrott le. Nem tudta elhinni, hogy a lány, akinek a kommentjei mindig felvidították, aki annyira élettel telinek és vidámnak tűnt, egyszerűen öngyilkos lett. Mikor végül utolérte az álom a Lánnyal álmodott, a Lánnyal, akinek a neve Georgina volt, de álmában megkérte, hogy becézze Gigi-nek. Egy szigeten voltak, egy olyan szigeten kis tengerre épített bungalókkal, amit méregdrága megfizetni akár egy napra is. A Lánnyal egy víz alatti hálószobában voltak és Gigi vidámnak tűnt, épp oly vidámnak, mint amikor leugrott. Fájdalom környékezte meg a szívét erre a gondolatra. A Lány rámosolygott és csilingelő hangon, megszólalt angolul. „Ne légy szomorú! Azt akarom, hogy boldog légy! Ez volt az utolsó kívánságom!” Felnézett Gigi-re és látta, hogy még mindig mosolygott és abban a pillanatban rádöbbent valamire, valamire amivel megállíthatta volna a Lányt, ha hamarabb ráeszmél. Tudta, hogy álmodik, de érezte, hogyha akkor nem mondja el neki már sosem lesz rá alkalma. A Lány szemébe nézett és azt mondta: „I love you too!(Én is szeretlek!)”

****************

Másnap reggel az összes Svéd újság Eric Saade és Molly Sandén szakításával foglalkozott. Molly ugyanis hazudott az eljegyzésről nem csak az interneten, hanem még interjúkat is adott. Eric teljesen maga alatt volt és rá egyáltalán nem jellemző módon kiabálva és szitkozódva zavarta el Molly-t, akiről később kiderült azért hazudott az eljegyzésről, mert kétségbe volt esve, hogy Eric szakít vele és úgy gondolta, ha hazudik a médiának Eric-nek nem lesz más választása, mint eljegyezni őt.

Hatan követték Gigi példáját szerte a világon, mielőtt Eric tisztázni tudta volna a helyzetet és még hárman voltak, akik megpróbálták, de időben leállította őket egy barát/családtag és mentőt hívott.

*****************

Eric Saade többször is elgondolkozott rajta, hogy követi a lányt. Órákat töltött naponta az épület szélén ülve. Nem tudta elűzni a bűntudatot, amit a hét halott rajongója miatt érzett. Egyetlen dolog, ami segített neki túljutni rajta, az a többi fan-ja volt, akik imádták a zenéjét és a show-jait. Az incidens után a Lány temetésén énekelt legközelebb, utána pedig egy félévig semmit sem. De szép lassan visszatért önmagához. Imádta a zenét és a rajongóit és ez vitte tovább az élete során. Valóra vált az egyik legnagyobb álma: Világsztár lett! Harmincöt évesen hozzáment egy Dán énekesnőhöz és született két gyermekük. Boldog volt. De a Lányt sohasem felejtette el. Tudta, hogy soha senkit nem fog úgy szeretni, mint ahogy a Lányt szerette, függetlenül attól, hogy csak a kedves kommentjei és a facebook profilja alapján ismerte. Na meg persze a tetőről és az a pár perces ismertség furcsa mód elég volt, hogy a Lány lelkébe lásson. Elég volt ahhoz, hogy megtapasztalja milyen az igaz szerelem.

A lányát Gigi-nek nevezte el.