A Sv�d Kir�lys�g (Konungariket Sverige sv�d�l) Skandin�vi�ban, �szak-Eur�p�ban tal�lhat�. Nyugaton Norv�gia, �szakkeletenFinnorsz�g, d�lkeleten a Skagerrak- �s a Kattegat-szoros, keletr�l pedig a Balti-tenger �s a Botteni-�b�l hat�rolja. Mivel alacsony a n�ps�r�s�g, a sv�d t�j a nyugalm�r�l, nagy erd�ir�l �s hegyes vadonjair�l ismert.

 Domborzat

Sv�dorsz�g f�ldrajzilag a Skandin�v-f�lszigethez tartoz� �llam, nyugatr�l �s �szakr�l Norv�gia, keletr�l Finnorsz�g hat�rolja, �s tengeri hat�rokat oszt d�lr�l D�ni�val.

Az orsz�g 450 000 km²-en ter�l el.

A legnagyobb sv�d sziget Gotland (f�v�rosa Visby), amely n�pszer� �d�l�si c�lpont. (A Balti-tenger m�sik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve sv�d, �s lakoss�g�t nagy r�szbensv�dek teszik ki, m�gis Finnorsz�ghoz tartozik.)

Sv�dorsz�g nyugati vid�kein a Skandin�v-hegys�g nev� magashegys�g fut v�gig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna k�zel�ben tal�lhat�, 2104 m magass�g� Kebnekaise. A magashegys�g lehet�s�get ny�jt a t�li sportok kedvel�inek s�el�sre.

Sv�dorsz�got h�rom nagy vid�kre osztj�k, melyek 25 t�jegys�gre (�n. landskap) bomlanak a k�vetkez�k szerint:

• G�taland vid�k�nek t�jegys�gei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, V�sterg�tland, �sterg�tland, Bohusl�n, Dalsland, �land,Gotland;
• Svealand vid�k�nek t�jegys�gei: S�dermanland, N�rke, V�rmland, V�stmanland, Uppland, Dalarna;
• Norrland vid�k�nek t�jegys�gei: G�strikland, H�lsingland, H�rjedalen, Medelpad, J�mtland, Ångermanland, V�sterbotten, Lappland, Norrbotten.

Tarfala

V�zrajz

Sv�dorsz�g h�rom legnagyobb tava a V�nern, a V�ttern �s a M�laren tavak. A Skandin�v-hegys�gb�l ered� foly�k r�videk, nagy es�s�k miatt jelent�s v�zer�k�szlettel rendelkeznek.

�ghajlat

�szaki fekv�se ellen�re Sv�dorsz�g legnagyobb r�sz�n m�rs�kelt �ghajlat uralkodik, a Golf-�ramlat �ltal hozott melegnek k�sz�nhet�en. D�l-Sv�dorsz�gban a lombhullat� f�k, m�g �szakon a feny�k domin�lnak. Sv�dorsz�g leg�szakibb, sarkk�r�n t�lra ny�l� r�sz�n az �v t�li szakasz�ban nem kel fel a nap, m�g ny�ron 24 �r�s naps�t�s jellemzi ezeket az �szaki vid�keket. Itt szubarktikus �ghajlat, f�tlan hegyek a jellemz�ek. A janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 0 �C-t�l (Skåne�s a nyugati part) -16 �C-ig (egyes �szaknyugati v�lgyek) terjed. J�liusban +16-18 �C az �tlagh�m�rs�klet d�len, m�g a kop�r hegyekben +10 �C alatt lehet. A leg�szakibb v�ros Kiruna.

A t�l a tenger m�rs�kl� hat�s�ra nem t�l hideg (a janu�ri k�z�ph�m�rs�klet: -1 �s -4 �C k�z�tti), a ny�r h�v�s, de a parti s�vban id�nk�nt f�lledt is lehet (a j�liusi k�z�ph�m�rs�klet 17-19 �C). Az �vi �tlagos csapad�k 600–800 mm, ny�r v�gi, �sz eleji maximummal �s tavaszi minimummal. A napf�nytartam b�s�ges (�vi 1800-2000 �ra), a h�takar�s napok sz�ma 40-100. A veget�ci�s id�szak hossza a legt�bb m�rs�kelt �vi kult�rn�v�ny termeszt�s�hez elegend�.

Sv�dorsz�g �szaki r�sz�t a sarkk�ri tundra �ghajlat jellemzi (hossz�, hideg t�l, r�vid ny�r). A Skandin�v-hegys�gt�l keletre, akontinent�lis �ghajlatot m�rs�keli a Balti-tenger (h�v�s ny�r, enyhe t�l). D�lnyugaton m�r az �ce�ni �ghajlat jellemz�i figyelhet�k meg.

T�rt�nelem

Sv�dorsz�g �n�ll� t�rt�nelme a kalmari uni�b�l t�rt�n� 1523-as kiv�l�ssal kezd�d�tt.

A sv�d nagyhatalom id�szaka XII. K�roly uralkod�s�nak idej�re tehet�, amikor is az eg�sz balti t�rs�g sv�d fennhat�s�g al� tartozott, bele�rtve n�h�ny �szakn�met tartom�nyt is.

A nagyhatalmi id�szaknak a XII. K�roly uralma alatti h�bor�k kudarcai vetettek v�get. A fiatal kir�ly legnagyobb ellenfele a Nagy P�ter c�r �ltal vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a t�r�k�kkel sz�vetkezett. �k azonban k�s�bb az ellenfeleiv� v�ltak.

A nap�leoni h�bor�k megk�m�lt�k Sv�dorsz�got. Az �szaki kir�lys�g nem ny�jtott seg�ts�get Nap�leonnak, �gy a gy�ztes hatalmak kv�zi-sz�vets�gesk�nt kezelt�k a b�csi konferenci�n, ahol elhat�rozt�k, hogy a gy�zedelmes Oroszorsz�gnak adj�k a finn ter�leteket, Sv�dorsz�g k�rp�tl�sul megkapta Norv�gi�t.

A k�t vil�gh�bor�ban Sv�dorsz�g katonailag f�ggetlen �llamk�nt vett r�szt, azonban minden hadvisel� f�lnek export�lt vas�rcet.

V�rosok

G�teborg

Malm�

Uppsala

Helsingborg

Stockholm

Forr�s:Wikipedia

By:Bade